Minden év április 12-én a magyar ejtőernyős és repülő társadalom két szomorú eseményre emlékezik: 1941 április 12-én a bevetésre induló harccsoport vezér gépének lezuhanására, valamint Kiss Zoltán ejtőernyős százados 1952 áprilisi kivégzésére.
A Magyar Ejtőernyősök Bajtársi Szövetsége által több évtizede szervezett megemlékezés – a hagyományokat követve – a Rákoskeresztúri temető 298/301-es parcellájánál kezdődött.
Lázár Tibor őrnagy idézte fel a koncepciós per után kivégzett és ismeretlen helyre temetett Kiss Zoltán posztumusz alezredes életútját aki 1938-ban a megalakuláskor és 1948-ban az újrakezdéskor a magyar katonai ernyőzés egyik alapító tagja volt. Kiss Zoltán fiai, az MH Szárazföldi és Légierő Parancsnokság képviselői, a veterán ejtőernyősök és az ejtőernyőzést folytató katonai szervezetek képviselő helyezték el az emlékezés koszorúit.
A Fiumei úti sírkert 52-es (Hősök) parcellájában vitéz Bertalan Árpád posztumusz alezredes sírjánál folytatódott a megemlékezés. Itt Félhelyesné Zubonyai Judit, vitéz Bertalan Árpád unokája is lerótta kegyeletét. A megemlékező beszédet Gáll Gábor a MEBSZ Kegyeleti Bizottságának elnöke tartotta. A MH vitéz Bertalan Árpád 1. Különleges Műveleti Dandár parancsnoka Sánta Gábor dandárparancsnok, és az ejtőernyőzést folytató alakulatok képviselői közös koszorút helyeztek el. dr. Lippai Péter dandártábornok, az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar dékánja, Maruzs Roland alezredes a HIM parancsnok helyettese is fejet hajtott a sírnál. A MEBSZ nevében Molnár Zsolt ezredes elnök dr. Boda József ny. nb. vezérőrnagy és dr. Sipos István koszorúzott. A megemlékezés a takarodó hangjaival zárult.
A budapesti megemlékezés sorozat a Farkasréti temetőben zárult, ahol a vezérgép pilótáinak sírhelyei találhatók. Mogyorósi Attila ny. alezredes, az MVRSZ budapesti tagszervezetének elnöke mondta a rövid megemlékező beszédet. MH Szárazföldi és Légierő Parancsnokság képviselői mellett az ejtőernyőzést folytató katonai szervezetek után MEBSZ tagjai is lerótták kegyeletüket a hősi halált halt pilóták nyughelyénél. Ezt követően Sáray Bertalan nyugállományú ejtőernyős ezredes sírjánál is emlékeztünk, aki szintén az első ejtőernyős alakulat tisztje volt, valamint az 1948-as újrakezdés meghatározó alakja.
A budapesti megemlékezéseken a Nemzeti Örökség Intézete nevében Móczár Gábor főigazgató, valamint Jakab Csanád és Fehér Zoltán munkatársak helyezték el a megemlékezés koszorúit.
A megemlékezés sorozat a délután folyamán a tragédia helyszínén, Veszprém Jutaspusztán zárult, ahol 82 évvel ezelőtt, közvetlenül a felszállás után zuhant le a magyar légierő SM–75 típusú repülőgépe. A délvidéki bevetésre induló gép fedélzetén tartózkodó ejtőernyősök és a repülőgép személyzetének nagy része azonnal életét vesztette. A katasztrófában tizenhat ejtőernyős és négy repülős hunyt el.
dr. Hegedűs Barbara alpolgármester kiemelte: büszkék vagyunk arra, hogy Veszprém története összefonódott a katonasággal, melynek normái a mai napig fontos elvekkel és értékekkel gazdagíthatják a társadalmat. Molnár Zsolt ezredes a Magyar Ejtőernyősök Bajtársi Szövetségének elnöke beszédében hangsúlyozta: „Ezen katonák emléke a mai napig kiváló és sziklaszilárd példája és megtestesítője az ejtőernyősök értékeinek. Vitéz Bertalan Árpád egységének emléke nem csupán az ejtőernyős katonák előtt példa, hanem tágabb értelemben véve a parancsnokukért és bajtársaikért minden képes bátor és elszánt katona eszményképének is tökéletes megtestesítői”.
Ezt követően kegyeleti emlékugrásra került sor az alakulatok zászlóival. A Honvéd Vezérkar, a Légierő Parancsnokság, a város, a katonai alakulatok, a Magyar Ejtőernyős Szövetség vezetőit követően a MEBSZ koszorúját Molnár Zsolt ezredes és három bajtársunk helyezte el. A BEOSZ és a Magyar Veterán Repülők Szövetsége nevében Vilner Péter ny. ezredes és Gál István ny. ezredes koszorúzott. A megemlékezésen jelen volt Bertalan Árpád unokája, Félhelyesné Zubonyai Judit, és a tragédia egyik áldozatának unokaöccse László Attila ny. alezredes.
Leave a Reply