Alapszabály
  • MAGYAR EJTŐERNYŐSÖK BAJTÁRSI SZÖVETSÉGE

    közhasznú szervezet

    ALAPSZABÁLYA

    1. §
    A Szövetség neve, székhelye, működési területe, jogállása és jelvénye

    1.1 A Szövetség teljes neve: Magyar Ejtőernyősök Bajtársi Szövetsége, rövidítése MEBSZ, angol nyelvű megnevezése: Fellowship Association of Hungarian Parashutists (rövidítése FAHP)
    1.2 A Szövetség székhelye: Budapest 1126 Böszörményi út 21. 1531 Bp. Pf. 28
    1.3 A Szövetség működési területe: a Magyar Köztársaság egész területe, valamint a nemzetközi kapcsolattartás vonatkozásában külföldi államok.
    1.4 A Szövetség jellege: a Szövetség jogi személy, közhasznú szervezet
    1.5 A Szövetség társadalmi szervezet nyilvántartási száma: 4100 (Fővárosi Bíróság 9.Pk.66.995/1991/1 jogerős határozata 1991.12.10.)
    1.6 A Szövetség jelvénye: kör alakú kék mezőben a kontúron Magyar Ejtőernyősök Bajtársi Szövetsége nagybetűs, aranyozott felirat, két aranyozott szárny közötti körben piros-fehér-zöld nemzeti zászló, felette fehér ejtőernyő kupola ezüst (fehér) zsinórzattal.

    2. §

    A Szövetség céljai és közhasznú tevékenysége

    2.1. A Szövetség céljai:
    2.1.1. A nemzeti katonai-, és sport ejtőernyős hagyományok ápolása:

    • a bajtársiasságon alapuló összetartozás érzésének fenntartása, elmélyítése;
    • hagyományápoló kulturális rendezvények lebonyolítása, illetve azok szervezésében való közreműködés.

    2.1.2. A katonai és sport ejtőernyőzés magyarországi történetének kutatása, feldolgozása:

    • az ejtőernyőzés írott és tárgyi emlékeinek gyűjtése, megóvása;
    • a kutatási eredmények rendszerezése, megjelenítése és közreadása írott, vagy elektronikus formában, kiállítás révén.

    2.1.3.  Ejtőernyős sporttevékenység
    2.1.4. Információ-szolgáltatás, tanácsadás és szakanyagok készítése.
    2.1.5.  Nemzetközi kapcsolatokon keresztül elősegíteni az euroatlanti integrációt.
    2.1.6. Tevékenységével elő kívánja segíteni a Szövetség társadalmi elismertségének növelését, tagjai érdekeinek képviseletét.
    2.2. A Szövetség a 2.1.1.-2.1.6. pontokban megfogalmazott célok érdekében, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. § c) bekezdésében megjelölt közhasznú tevékenységek közül a következő közhasznú tevékenységeket fejti ki:

    • tudományos tevékenység, kutatás;
    • nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés;
    • kulturális örökség megóvása;
    • euro-atlanti integráció elősegítése;
    • ejtőernyős sporttevékenység segítése és folytatása.

    2.3.   A Szövetség a fentiekben megjelölt céljai megvalósítása érdekében:
    2.3.1. Felkutatja azokat, az ejtőernyőzéssel kapcsolatos írott és tárgyi emlékeket, amelyek a HM Hadtörténeti Intézetnél és Múzeumnál, a ZMNE tudományos könyvtárában és más intézményekben, magánszemélyeknél fellelhetők.
    2.3.2.Kezdeményezi, illetve támogatja az ejtőernyős témájú rendezvényeket, együttműködik azokkal az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján nyilvántartásba vett társadalmi szervezetekkel, amelyek a nemzeti katonai és sport ejtőernyős hagyományok, értékek megőrzését tűzték ki célul.
    2.3.3. Javaslatot tesz az illetékes szerveknek az ejtőernyőzéssel kapcsolatos időszerű feladatok megoldására. A tagság kezdeményezéseit megvitatja, amennyiben hasznosnak ítéli, úgy az adott kérdésben illetékes szervekhez továbbítja.

    • A Szövetség hatékony együttműködést alakít ki és tart fenn a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség illetékes szerveivel és szervezeteivel, valamint az érdekképviseleti és más szervezetekkel.
    • A Szövetség céljának megvalósítása érdekében együttműködik minden olyan hazai és nemzetközi állami, társadalmi és gazdálkodó szervezettel, más társaságokkal és szövetségekkel, amelyek segítik a Szövetség eredményes működését és céljainak megvalósítását.

    2.3.6. A Szövetség működésének, szolgáltatásainak és beszámolóinak nyilvánosságát szakfolyóiratokban, egyéb sajtótermékekben és saját honlapján való közzététel útján biztosítja.
    2.3.7.Tanulmányokat dolgoz ki, felkérésre megszervezi a tanulmányok társadalmi vitáját,  felkérésre szakértői szerződéses munkát vállal.
    2.3.8. Kezdeményezi a Szövetségben eredményes társadalmi munkát végző tag elismerését az arra jogosult szervnél.
    2.3.9. A Szövetség, mint közhasznú szervezet nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.
    2.3.10. A Szövetség, mint közhasznú szervezet vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja.
    2.3.11. A Szövetségközvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
    2.3.12. A Szövetség, mint közhasznú szervezet működése nyilvános, szolgáltatásait bárki megkötés nélkül igénybe veheti.

    3. §

    A Szövetség tagsága


    3.1. A Szövetség tagságát a rendes, pártoló, és tiszteletbeli tagok alkotják.
    3.2. A Szövetség rendes tagja lehet minden olyan természetes személy, aki

    • ejtőernyős ugrással rendelkezik,
    • mindazok, akik az ejtőernyőzéshez egyéni érdeklődésük, vagy bajtársi kapcsolatok folytán kötődnek és
    • elfogadja a Szövetség Alapszabályát; céljait, szellemiségét, valamint értékrendjét.

    3.3. Minden tag felvételéről – írásbeli kérelme alapján – a tagszervezeti elnökség egyszerű szótöbbségi határozattal dönt.
    3.4. A Szövetség rendes tagjának jogai:

    • szavazati joga van;
    • részt vehet a Szövetség tevékenységében, rendezvényein, a Küldöttközgyűlés határozatainak meghozatalában, észrevételeket, javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat a Szövetség működésével kapcsolatban;
    • tájékoztatást kérhet a Szövetség tevékenységéről;
    • részt vehet a tisztségviselők választásán és tisztségre megválasztható;
    • indítványt tehet a küldöttközgyűlés napirendi pontjaira, illetve a küldöttközgyűlés és a bizottságok rendkívüli összehívására;
    • részesülhet a Szövetség támogatásaiban;
    • betekinthet a Szövetség irataiba.

    3.5. A Szövetség rendes tagjának kötelességei:

    • köteles a Szövetség Alapszabályát és határozatait betartani, elősegíteni céljainak megvalósítását;
    • a Küldöttközgyűlés által meghatározott mértékű éves tagdíjat határidőben megfizetni.

    3.6. Pártoló tag lehet minden olyan természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki / amely a Szövetség Alapszabályát elfogadja és annak megvalósítását akár személyes közreműködéssel, akár pénzbeni vagy nem pénzbeni szolgáltatás nyújtásával elő kívánja segíteni.
              A tagfelvétel a rendes tagokra vonatkozó szabályok szerint történik, de tisztségre nem választható és szavazati joga nincs. Egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval.
    3. 7. Tiszteletbeli tag lehet az a magyar vagy külföldi állampolgár, aki az ejtőernyőzés valamely területén tevékenységével kiemelkedő érdemeket szerzett és ennek elismeréseként a Szövetség vezetősége a tiszteletbeli tagok sorába iktatja.
    3.8.    A tagsági jogok gyakorlása:

    • a természetes személy tagok jogaikat kizárólag személyesen gyakorolhatják;
    •  a pártoló jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező tagok jogaikat törvényes képviselőik útján gyakorolják.
    •  a magyar állampolgárságú tiszteletbeli tagot a rendes taggal azonos jogok illetik meg, azzal a különbséggel, hogy szakmai kérdésekben csak véleménynyilvánítással élhet, közgyűlésen részt vehet, tanácskozási joggal rendelkezik, tisztségviselőnek nem választható. Kivételt képez a tiszteletbeli elnöki cím.
    •  külföldi állampolgárságú tiszteletbeli tagra ugyanez érvényes azzal a különbséggel,

    hogy kedvezményekre, támogatásra nem tarthat igényt.

    3.9. A Szövetség tagjának tagsági viszonya megszűnik:

    • a tagsági viszonyról a tagszervezeti elnökségnek írásban benyújtott kilépéssel. A kilépő tag kilépettnek tekinthető a tagszervezeti elnökséghez megküldött lemondó nyilatkozatával. A tagszervezeti elnökség a következő Küldöttközgyűlésen tájékoztatja a jelenlevőket a kilépett tagokról.
    • tagszervezeti elnökségi döntés alapján történő kizárással, amennyiben a tag több mint egy évi tagdíjjal hátralékban van. A tagdíj megfizetésének elmulasztása csak abban az esetben eredményezheti a tag kizárását, ha a kötelezettség elmulasztása a tagnak felróható, azaz saját hibájából nem fizette meg a tagdíjat és a tagszervezeti elnökség a díjhátralék megfizetésére előzetesen felszólította, és a felhívás eredménytelen maradt. A tagszervezeti elnökség kizárja azt a természetes személy tagot, akit a bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt és a közügyektől eltiltott. A kizárási indítványt tárgyaló elnökségi ülésre az érintett tagot meg kell hívni. A kizárt tag a kizárással kapcsolatos határozat ellen, 15 napon belül az Szövetség Küldöttközgyűléséhez írásban benyújtott fellebbezéssel élhet.
    • a Szövetség elnökségi döntése alapján kizárhatja azt a tiszteletbeli tagot, aki valamely, az egyesületi tagságból eredő kötelezettségét ismételten vagy súlyosan megszegi, illetőleg, ha a szervezet céljával, szellemiségével vagy az Alapszabállyal össze nem egyeztethető magatartást tanúsít.  
    • törléssel a tag halála esetén, vagy pártoló jogi személy tag jogutód nélkül megszűnik.
    • A Szövetség megszűnésével

    4. §

    A Szövetség szervezete

    A Szövetség szervezeti keretei között az alábbi szervek működnek:
    4.1. Küldöttközgyűlés.
    4.2. Elnökség.
    4.3. Tagszervezetek
    4.4. Ellenőrző Bizottság
    4.5. Kegyeleti Bizottság
    4.6. Tanácsadó Testület
    4.7. A Szövetség ad hoc bizottságokat is létrehozhat, a Küldöttközgyűlés által kezdeményezett témakörökben.
    4.8. A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója {Ptk. 685. § b) pont}, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
    a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
    b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
    4.9. Határozatok és nyilvánosság
    4.9.1. A Szövetség vezető szerveinek döntéseit az Elnökség összegyűjti a határozatok tárában. Ebben nyilvántartják a döntések tartalmát, időpontját, hatályát, a támogatók és ellenzők számarányát, és ha lehetséges személyét is.
    4.9.2. Az elnök gondoskodik a Szövetség döntéseinek az érintettekkel való közléséről írásban vagy szóban, igazolható módon.
    4.9.3. A testületi szervek döntéseit a Szövetség a székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán hozza nyilvánosságra.
    4.9.4. A Szövetség működésével kapcsolatban keletkezett iratokba bárki betekinthet a Szövetség székhelyén, előre egyeztetett időpontban. Ezen iratokba való betekintés csak akkor korlátozható, vagy kizárható, ha a betekintés a személyiségi jogot, vagy az adatvédelmet sérti.
    4.9.5.   A Szövetség működési módjáról, szolgáltatásai igénybevételének módjáról, továbbá beszámolóinak tartalmáról időszaki kiadványokban, a www.mebsz.hu honlapon, és a székhelyen kifüggesztett hirdetőtáblán tájékoztatja a nyilvánosságot.

    5. §

    A Küldöttközgyűlés


    5.1. A Küldöttközgyűlés a Szövetség legfőbb szerve. A Küldöttközgyűlést a Szövetség elnöksége, a tagszervezetek elnökei, és tagszervezetenként minden 10 tag után egy küldött alkotják. A küldöttközgyűlést évenként legalább egyszer össze kell hívni: a hely, az időpont és a napirendi pontok közlésével, a meghívót legalább 10 nappal a küldöttközgyűlés előtt ki kell küldeni, és közzétenni a Szövetség honlapján. A Küldöttközgyűlést összehívó meghívóban ismertetni kell a határozatképtelenség esetére megismételt Küldöttközgyűlés időpontját is, valamint azt a tényt is fel kell tüntetni, hogy a megismételt Küldöttközgyűlés a megjelentek számától függetlenül az eredeti meghívóban megjelölt napirendi pontok tekintetében határozatképes. A megismételt Küldöttközgyűlés időpontja az eredeti Küldöttközgyűlés napjára is eshet.
    5.2. A Küldöttközgyűlés összehívása az elnök feladata.
    5.3. A Küldöttközgyűlés elnöki funkcióit az Szövetség mindenkori elnöke, távolléte vagy akadályoztatása esetén az alelnök gyakorolja. A Küldöttközgyűlésről jegyzőkönyv készül, amelyet az elnök és két, a Küldöttközgyűlés által megválasztott tag hitelesít. A Küldöttközgyűlés határozatait a Határozatok Könyvében, azok rendelkező részének, hatályának, sorszámának, meghozataluk dátumának, az azt megszavazók, ellenzők, illetve a tartózkodók számának feltüntetésével kell nyilvántartani.
    5.4. A Küldöttközgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazati joggal bíró küldöttek többsége (50% + 1 fő) jelen van. A Küldöttközgyűlésen az Szövetség rendes tagja, amennyiben nem küldött, tanácskozási joggal részt vehet. Az Szövetség pártoló tagja a Küldöttközgyűlésen tanácskozási joggal vehet részt.
    5.5. Rendkívüli ülés

    • az Szövetség elnökének, illetve
    • a tagság egyharmadának kezdeményezésére, - amennyiben az összehívás célját és okát írásban megjelölik - hívható össze,
    •        - össze kell hívni a küldött Küldöttközgyűlést, ha azt az arra jogosult szerv (bíróság) elrendeli.

    5.6. A Küldöttközgyűlés határozatait egyszerű többséggel (jelenlevő küldöttek 50 százaléka plusz egy fő), nyílt szavazással hozza. Nyílt szavazással kell megválasztani az Szövetség tisztségviselőit. Minősített, azaz kétharmados többség szükséges a Szövetség Alapszabályának elfogadásához, módosításához, a tag kizárásával kapcsolatos határozathoz és a Szövetség feloszlásának kimondásához.
    5.7. A Küldöttközgyűlés ülései nyilvánosak. A Küldöttközgyűlés nyilvánossága – a szükséges mértékig – csak személyes adatok, vagy a személyiségi jogok védelme, avagy jogszabályban előírt kötelezettség alapján korlátozható.
           Az elnök a Küldöttközgyűlésre tanácskozási joggal meghívhatja állami, társadalmi, gazdasági szervezetek képviselőit, illetve természetes személyeket.

    6. §

    A Küldöttközgyűlés kizárólagos hatásköre


    A Küldöttközgyűlés hatásköre a következőkre terjed ki:
    6.1. Az Szövetség Alapszabályának elfogadása és megváltoztatása.
    6.2. Az Szövetség elnökének, alelnökének, az elnökségnek, a bizottságok vezetőinek és az elnökségi tagok megválasztása és visszahívása.
           Az Elnökséget vagy az Elnökség bármely tagját a Küldöttközgyűlés abban az esetben jogosult e tisztségből visszahívni, ha az Elnökség, vagy az Elnökség bármely tagja ismételt figyelmeztetés ellenére az Szövetség céljának elérését súlyosan veszélyeztető magatartást tanúsít, vagy, ha az e tisztségből eredő feladatok ellátását ismételten, figyelmeztetés ellenére elhanyagolja.        
    6.3. A Szervezeti Működési Szabályzat (SzMSz) elfogadása.
    6.4. A Szövetség éves költségvetésének és az Elnökség éves beszámolójának elfogadása, továbbá az Szövetség éves beszámolójának jóváhagyása és ez alapján a közhasznúsági jelentés elfogadása.
    6.5. A Szövetség más szövetséghez, egyesülethez, vagy társasághoz történő csatlakozásának eldöntése.
    6.6. Emlékérem és díj alapítása
    6.7. A tagsági díj éves összegének megállapítása.
    6.8. A Szövetség feloszlásának kimondása

    7. §

     Az Elnökség


    7.1. Az Elnökséget a küldöttközgyűlés választja meg, négy év időtartamra, amely magába foglalja az elnököt, a két alelnököt, a bizottságok vezetőit, az Ejtőernyős Bajtársainkért Alapítvány kuratóriumának elnökét, továbbá hét tagot, akik közül az egyik elnökségi tag látja el a pénzügyi referensi feladatokat. Az Elnökség hatáskörébe tartozik minden olyan ügy eldöntése, illetve elintézése, amely nem tartozik a küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

    Az Elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik:

    • Az Elnökség készíti elő a küldöttközgyűlés munkáját és gondoskodik a határozatok végrehajtásáról,
    • Az Elnökség felelős az éves beszámoló és közhasznúsági jelentés összeállításáért, amelyet az elnök terjeszt elő a küldöttközgyűlésen,
    • Az Elnökség felelős az Szövetség éves munkaprogramjának elkészítéséért és az abban foglaltak végrehajtásáért. Javaslatokat és programtervezeteket terjeszt elő, a döntést követően irányítja azok végrehajtását. Összefogja és irányítja a tagszervezetek és a bizottságok tevékenységét.
    • Emlékérem és díj adományozása

    7.2. Az Elnökség két küldöttközgyűlés között irányítja és ellenőrzi a Szövetség munkáját.
    7.3. Az Elnökség tevékenységéről a küldöttközgyűlésen beszámolni tartozik.
    7.4. Az Elnökség szükség szerint, de legalább negyedévente ülésezik. Az Elnökséget az Elnök írásban hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább tíz nappal az ülés időpontját megelőzően írásban, vagy elektronikus levélben, és a honlapon történő közzététel módján értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak.
    Az Elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Határozatképes, ha az Elnökség tagjainak legalább a fele plusz egy fõ részt vesz az ülésen.
    7.5. Üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amit a titkár, mint jegyzőkönyvvezető ír alá.
    7.6. Az Elnökséget a Szövetség elnöke vagy írásbeli javaslattal legkevesebb 9 vezetőségi tag hívhatja össze.
    7.7. Az Elnökség ülései nyilvánosak.

    8. §

    Az Szövetség elnöke és alelnökei

    8.1. Az Szövetség elnökét és két alelnökét a küldöttközgyűlés választja, négy év időtartamra. Az elnök gondoskodik a küldöttközgyűlés határozatainak végrehajtásáról, irányítja és vezeti az Szövetség munkáját a küldöttközgyűlések közötti időszakban.
    8.2. A Szövetséget a hatóságok, és más szervek előtt az elnök képviseli.
    8.3. Az elnök, vagy az általa kijelölt személy képviseli a társaságot minden olyan rendezvényen és szervezetben, ahol a képviseletre szükség van.
    8.4.    Az alelnökkel és a küldöttközgyűlés által megválasztott pénzügyi referenssel együttesen gyakorolja az Szövetség bankszámlája feletti rendelkezési, utalványozási jogot. A rendelkezési jog gyakorlásához az elnök, az alelnök és a pénzügyi referens közül bármelyik két személy aláírása szükséges.
    8.5. Az Szövetség elnöke – távollétében a kijelölt alelnök – jogosult:

    • a soros és a rendkívüli küldöttközgyűlést összehívni;
    • soron kívül az Elnökséget és a bizottságokat összehívni;
    • a küldöttközgyűlést, az Elnökség üléseit vezetni;
    • az Elnökség ülései közötti időszakban az Elnökség hatáskörébe tartozó kérdésekben dönteni és intézkedni;
    • a bizottságok működési rendjét és tagjainak számát jóváhagyni;
    • a pénzügyi kifizetéseket ellenjegyezni;
    • az ad hoc bizottságok beszámolóit jóváhagyni.

    8.6. Az elnököt akadályoztatása esetén a kijelölt alelnök helyettesíti, aki az elnök jogait ilyen esetben korlátozás nélkül gyakorolja

    9. §

    A tagszervezetek, a bizottságok és a Tanácsadó Testület


    9.1. A Szövetség szervezeti keretei közt az alábbi tagszervezetek és bizottságok működnek:
    9.1.1. Tagszervezetek: a Szövetség tagszervezeteit az önszerveződés elve alapján hozza létre. A tagszervezetek saját tagnyilvántartással rendelkeznek, önállóan gazdálkodnak és szervezik programjaikat. A tagszervezet tagjai közül legalább háromfős elnökséget választ. A tagszervezet vezetője az elnökségi ülés állandó meghívottja. Tagszervezetek: Budapest, Szolnok, Eger, Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Miskolc, Pápa, Szeged, Székesfehérvár, Veszprém, Pécs, Rendvédelmi, ZMNE.
    9.1.2. Ellenőrző Bizottság
    9.1.3. Kegyeleti Bizottság a hősi halottak, mártírok síremlékeinek gondozása, évfordulós kegyeleti megemlékezések szervezése, szövetségi tagok elhunytakor kegyeleti tevékenység végzésének céljából
    9.2.    A bizottságok vezetőit a Küldöttközgyűlés választja négy évre az Szövetség tagságából. A bizottságok tagjai a Szövetség tagságából, a bizottságok vezetőinek felkérése alapján kerülnek ki.

    9.3. Nem lehet a bizottságok elnöke vagy tagja az a személy, aki
    a)  a Szövetséggel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik;
    b) a Szövetség cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az Szövetség által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást;
    az a)-b) pontban meghatározott személyek hozzátartozója;
    9.4. A bizottságok és a Tanácsadó Testület önállóan készítik el működési rendjüket.
    9.5. A 9.1.2. pontban megjelölt Ellenőrző Bizottságra az alábbi részletszabályok érvényesek:
    9.5.1. Az Ellenőrző Bizottság feladata a Szövetség Alapszabályában rögzített tevékenységének, gazdálkodásának folyamatos ellenőrzése és a közhasznú tevékenység felügyelete. Működéséért a küldöttközgyűlésnek felel.
    9.5.2. Az Ellenőrző Bizottság a tisztségviselőktől jelentést, tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
    9.5.3. Az Ellenőrző Bizottság elnökét és két tagját a küldöttközgyűlés 4 évre választja meg.
    9.5.4. Az Ellenőrző Bizottság elnökét a Szövetség választott testületeinek üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni.
    9.5.5. Az Ellenőrző Bizottság szükség szerint, de évente legalább egyszer ülésezik, mely ülést az Ellenőrző Bizottság elnöke a tervezett időpont előtt legalább 8 nappal írásban, vagy elektronikus levélben hív össze a napirend egyidejű írásbeli közlésével. Az Ellenőrző Bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon legalább 2 fő jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.
    9.5.6. Az Ellenőrző Bizottság munkájáról és megállapításairól írásban tartozik a Küldöttközgyűlést tájékoztatni.
    9.5.7. Az Ellenőrző Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezetőszervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy:

    a) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezetőszerv döntését teszi szükségessé.
    b.) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

    9.5.8. Az intézkedésre jogosult vezető szervet az Ellenőrző Bizottság indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezetőszerv összehívására az Ellenőrző Bizottság is jogosult.
    9.5.9. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg az Ellenőrző Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
    9.6.  Nem lehet az Ellenőrző Bizottság elnöke vagy tagja, az a személy, aki

    a) a vezető szerv elnöke vagy tagja,

    b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

    c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve

    az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

    9.7. A felmerülő feladatok függvényében a Szövetség rendes és pártoló tagjaiból további ad hoc bizottságok is létrehozhatók, amelyek vezetőit és tagjait az Elnök kéri fel.
    9.8. Az Elnökség munkáját a tanácsadó Testület (TT) segíti, elnökét és tagjait a Küldöttközgyűlés választja meg. A Tanácsadó Testület elnöke, vagy képviselője a MEBSZ vezető testületeinek ülésén tanácskozási joggal vesz részt.

    10. §

    A vezető tisztségviselőkre (az elnökségi és bizottsági tagokra) vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok

    10.1. A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

    A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

    11. §

    A Szövetség gazdálkodása

    A Szövetség bevételeivel önállóan gazdálkodó szervezet, bevételeit, és azok felhasználását valamint kiadásait önállóan tervezi és szervezi.
    11.2.  A Szövetség vagyona szövetségi hozzájárulásokból, jogi és természetes személyek felajánlásaiból, támogatásaiból, pályázatokon elnyert támogatásból, valamint a Szövetség törvényes gazdálkodó tevékenységéből származik. A Szövetség az államháztartás alrendszereitől - a normatív támogatás kivételével - csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját.
    11.3. A küldöttközgyűlés által megállapított éves tagsági díjat minden év március 31.-ig kell befizetni a Tagszervezetnek. Az éves tagdíj 60%-a a tagszervezeteket illeti meg, melyet saját működésükre, programjaik megvalósítására használhatnak. A tagdíj 40%-val az Elnökség gazdálkodik. A tagszervezetek a befolyt tagdíjak 40%-át a tárgyév április 30-ig átutalják a Szövetség bankszámlájára.
    11.4. Tartozásaiért a Szövetség saját vagyonával felel. A tagok tagdíj fizetésére kötelezettek a tárgyév március 31.-ig, de a Szövetség tartozásaiért nem felelősek.
    11.5. A Szövetség gazdasági vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet. Az Szövetség agazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt közhasznú tevékenységeire fordítja.
    11.6. A Szövetség befektetési tevékenységet nem folytat.
    11.7. A Szövetség költségvetési időszaka a megalakulás és a megszűnés évének kivételével az adott naptári év, amely január 1.-től december 31.-ig tart.
    11.8. A Szövetség költségvetési tervét jóváhagyásra a pénzügyi referens készíti elő.
    11.9.  A Szövetség pénzügyeinek, a bank és készpénzforgalmának lebonyolítását a pénzügyi referens hajtja végre.
    11.10.  A pénzügyi referens a Szövetség elnökének közvetlen irányításával tevékenykedik, összeállítja az éves számviteli beszámolót, valamint javaslatot tesz a költségvetési keret felhasználására.
    11.11. A kifizetésekről az Elnök dönt. A szükséges pénzösszegeket az Elnök jóváhagyása után a pénzügyi referens biztosítja a jogosultak részére.
    11.12. A Szövetség köteles a jogszabály alapján előírt közhasznúsági jelentését a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30.-áig saját honlapján közzétenni.

    12. §

    Záró rendelkezések

    12.1. A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény, illetőleg a további vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadók.
    12.2. Jelen Alapszabály a Szövetség 2009. december 19.-én, Budapesten tartott, küldöttközgyűlésén elfogadott – a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveget tartalmazza.

    Budapest, 2009. december 29.

    Dr. Boda József r.ezredes elnök